1. Jelentősen csökkent a mag hőcserélő teljesítménye: A vízkő növeli a hőellenállást és csökkenti a hőátbocsátási tényezőt. Ha a vízkő vastagsága eléri a 0,5 mm-t, a hőátadás hatékonysága több mint 20%-kal csökkenhet, és a súlyos szennyeződés akár 50%-ot meghaladó hatékonysági veszteséget is eredményezhet, ha nem teljesíti a tervezett hőcserélési követelményeket.
2. Leromlott folyadékáramlási teljesítmény: A vízkő blokkolja a keskeny áramlási csatornákat a lemezek között, növeli a folyadékáramlási ellenállást és jelentősen megnöveli a rendszer nyomásesését. Ha a nyomásesés eléri a kezdeti nyomásesés több mint 1,3-szorosát, az befolyásolja a normál áramlási sebességet, és a működés fenntartásához a szivattyú teljesítményének növelésére és az energiafogyasztás növekedésére lesz szükség.
3. A berendezés tömítésére és szerkezeti teljesítményére gyakorolt hatás: A megnövekedett rendszernyomásesés növeli a tömítőszerkezet és a keringető szivattyú terhelését, ami könnyen tömítésszivárgáshoz és a szivattyú élettartamának lerövidüléséhez vezet. A súlyos elzáródás folyadék "holt zónákat" is létrehozhat, aminek következtében egyes hőcserélő lemezek teljesen elveszítik funkciójukat, ami súlyosbítja a berendezés egyenetlen működését, és végül a lemez feszültségének deformációját okozza.
4. Csökkentett korrózióállóság: Maga a vízkő maró hatású, és alatta lokalizált koncentrációs cellákat képezhet, felgyorsítva a rozsdamentes acéllemezek lyukkorrózióját, rontva a korrózióállóságukat, súlyos esetekben pedig perforációt és hideg és meleg közeg keveredését okozza.
5. Instabil folyamatszabályozási teljesítmény: A precíz hőmérséklet-szabályozást igénylő gyártási forgatókönyvekben a vízkőképződés okozta csökkent hőcsere-hatékonyság pontatlan hőmérsékletszabályozáshoz vezethet, ami közvetlenül befolyásolja a termék minőségét. Például az élelmiszer-sterilizálási folyamatokban a nem megfelelő hőmérséklet túlzott mikrobiális szintet eredményezhet.