I. Alapmódszer: Folyamatfeltételek meghatározása
Minden üzemi körülmény alapján a lehető legmagasabb nyomásérték kerül kiválasztásra, amelynek meg kell felelnie a következő követelménynek: a legnagyobb üzemi nyomás nem lehet kisebb, mint a tartály tetején kialakuló nyomás és a közeg legmagasabb folyadékszintjén lévő statikus nyomásmagasság összege.
Hagyományos edények: A számítás a folyamat körülményei alapján történik, és minden rendellenes nyomásemelkedési körülményt lefed, mint például az indítási- és a leállási csúcsok, az impulzushatások és a párologtatási nyomás. A legmagasabb érték van kiválasztva.
Cseppfolyósított gázzal működő edények: A megbízható szigeteléssel rendelkező edényeknél a legmagasabb üzemi hőmérsékletű telített gőznyomást használják; szigetelés nélküli edényeknél a közeg megfelelő telített gőznyomását 50 fokon alkalmazzuk. Kevert cseppfolyósított gáz esetén az izobután 50 fokos telített gőznyomását használjuk.
II. Szabványos módszer: szerkezeti szilárdság számítása
A GB/T 150.1-2024 szerint a következő számításokat végezzük a hajó szerkezeti és anyagi paraméterei alapján:
A héj mért effektív vastagsága alapján számítják ki az egyes részek által kibírandó nyomást a tervezési hőmérsékleten. A helyi szerkezeteket (például fúvókákat) külön kell értékelni. A számított eredmények minimális értéke minden alkatrészre az edény megengedett legnagyobb üzemi nyomásának felső határa.
